Másnap mikor felkeltem láttam, hogy volt Anseltől pár nem fogadott hívásom. Fel is hívtam őt.
-szia. Neharagudj, hogy nem hívtalak tegnap, de nagyon későn értem haza.
-semmi baj, csak azért hívtalak, mert nem megyek ma suliba, mert bekaptam valami vírust.
-ó basszus, ha végeztem felmegyek hozzád.
-oké. Szia.
-szia.
Miután beszéltem Ansellel írtam egy SMS-t Dylannek.
⚪️szia Dyl. Na mizu? Sikeresen odaértél Londonba?
⚫️szia. Igen, most lett vége a megbeszélésnek, még csinálunk egy portfóliót utána meg Párizsba megyek, de kedden délután jövök vissza.
⚪️de kár, hogy nem jössz ma haza.:( hozz nekem valamit Londonból.
⚫️már vettem neked valamit.:) de nyugi kedden már jövök. Kijössz értem a reptérre?
⚪️attól függ, hogy délután mikor, mert 3-kor végzek suliba.
⚫️5-re ér be a gépem.
⚪️akkor szerintem ki tudok menni. De majd addig még beszélünk.
⚫️oké.
Annyira elmerültem a nagy SMS-ezésbe Dylannel, hogy majdnem elkéstem suliból. Mire beértem pont becsöngettek.
-Ash fáradtnak és elég nyúzottnak tűnsz. Tuti nem aludtál semmit. Mibaj? Ennyire rosszul fogadta a hírt Dylan?
-hát basszus nem fogod elhinni. Miután Ansellel csináltuk tudod azután elaludtunk és úgy volt, hogy 8 körül találkozok Dylannel, de elaludtam és 10-kor keltem fel és elmentem hozzá, de nem volt ott, mert elment a reptérre és nem vette fel a telefont és azt hittem, hogy megharagudott rám amiért nem hívtam meg ilyenek és kiderült, hogy csak azért hívott, hogy mondja, hogy nem fogunk tudni találkozni, mert Londonba kell utazni egy megbeszélésre és elmentem hozzá Trevorral a haverjával a reptérre és még épphogy sikerült elérni őt és fú. Szóval hajnalba értem haza, úgyhogy gondolhatod.
-azta, az meleg. Na és milyen volt? Mármint az.
-fú basszus nagyon jó volt.
Épphogy befejeztük a beszélgetést bejött Mr. Gebblar tanár úr a francia tanárunk.
-vegyétek elő a füzetet, röpdolgozat.
Uh basszus semmit sem tanultam. Hát ez nagyon szép lesz. Mikor kiosztotta a dolgozatokat és megláttam enyhén lesokkoltam ugyanis megláttam Dylan nevét. Ana rögtön meg is bökött.
-baszki Ash szólj a tanárnak, hogy ismered Dylant és hívd fel. Milyen menő lenne már.
-basszus ez atom ötlet.
Fogtam és felnyújtottam a kezem.
-mondja Miss Jones.
-Mr. Gebblar csak azt szeretném mondani, hogy maga állította össze a feladatlapot?
-igen. Miért kérdi?
-csupán azért, mert akkor maga ismeri Dylan Greenwald-ot.
-igen ismerem, ki ne ismerné, elég híres model, de nem értem mire akarsz kilyukadni.
-csupán arra szeretnék, hogy a legjobb barátom Dyl és, hogy kaphatnék e plusz pontokat ha felhívom őt most Skypeon.
-ugyan Miss Jones ne nevettessen, ugye ezt maga sem gondolhatja komolyan. Kizárt, hogy ismeri.
-adjon egy esélyt.
-rendben, akkor mindenki leteszi a tollát és nem ír semmit.
Kimentem a teremből és felhívtam Dylant. Hallottam, hogy egész osztály hallgatózott.
-szia Ash na mizu?
-szia ahh dejó, hogy felvetted, ráérsz kb 10 percre?
-neked bármeddig ráérek.
-na szóval az van, hogy francia órám van és dolgozatot írunk és a te neved volt benne az egyik feladatba és mondtam a tanáromnak, hogy ha el tudom érni, hogy Skypeolj velem az osztály előtt, akkor adjon nekem plusz pontokat, és azt mondta, hogy nem hisz nekem, mert hogy tuti nem ismerlek, de ha bebizonyítom, akkor kapok plusz pontokat. Na benne vagy?
-benne, persze.
-na akkor mindjárt bemegyek a terembe és hívlak.
-oké.
Úristen dejó, hogy belement.
-na beszéltél vele? -kérdezte cinikusan.
-igen. És véletlenül épp van pár perce, mert amúgy Londonban van egy megbeszélésen.
Miután ezt elmondtam felhívtam Dylt. A szívem a torkomban dobogott. Mikor felvette a Skypeot Dylan és megjelent a képe a kivetítőn mindenkinek elállt a szava.
-szia Ash édes, szóval ők az osztálytársaid. Sziasztok én Dylan vagyok és Ash mondta, hogy benne vagyok a dogátokba. Na mizu? Van pár percem kérdezhettek nyugodtan, mert ittvagyok Londonban a reptéren, most megyek Párizsba.
Az egész osztály el volt ájulva és kérdezgetett tőle, majd utána elköszöntünk egymástól.
-na viszont nekem most mennem kell, Ash téged majd még hívlak, hogy akkor mikor végzek, a többieknek meg je vous souhaite du succès (sok sikert) a dogához.
Hát ez nagyon atom volt.
-nos Miss Jones ezt nem gondoltam volna.
-hát Mr. Gebblar mostmár ön is látja, hogy jobb lenne, ha nem kételkedne bennem, mert elég jó kapcsolataim vannak.
-rendben, amit ígértem betartom és most, hogy már csak 10 perc van az órából nem írjuk meg a dolgozatot.
-köszönöm.
Ahogy végeztem a suliba és mentem haza fel is hívtam Dylant.
-szia Dyl. Ráérsz megint?
-szia Ash, persze mondd.
-csak annyi, hogy köszi mindent, cuki vagy.
-ugyan semmiség.
-amúgy van egy meglepetésem számodra ha hazajössz.
-és mi az a meglepetés?
-az titok haha nem szeded ki belőlem.
-hát jó, amúgy nekem is van egy meglepetésem számodra.
-és neked milyen meglepetésed van számomra?
-titok, ha te sem mondod el, akkor énsem.
-na ez jogos. Na de most leraklak, mert fel kell hívnom Anselt, mert beteg szegény.
-üzenem neki, hogy jobbuljon.
-átadom neki. Szia.
-szia.
Mikor leraktam láttam, hogy egy csaj követ és le akar szólítani.
-öhm szia. Szeretnél valamit?
-szia. Semmi, csak azt szeretném kérdezni, hogy te hogyhogy ismered Dylan Greenwaldot?
-gyerekkori legjobb barátom, szinte olyan mint, ha a bátyám lenne.
-de jó neked. Annyira mázlista vagy. Megadod a telefonszámát?
-figyelj azt sem tudom, hogy ki vagy és nem hiszem, hogy Dyl örülne neki, ha mindenféle idegennek megadnám a számát. Bocsi.
-hát jó, így is játszhatunk, ha nem adod meg rádküldöm a paparazzikat és címlapra kerülsz, hogy együtt vagytok Dylannel. Újságíró az apám. Kihallgattak a beszélgetéseteket, nem vagyok hülye, tudom, hogy van köztetek valami.
-édes drága akárki, tudod nekem van barátom és őt szeretem mindennél jobban. Dylan, mint már mondtam, a legjobb haverom. Ennyi. És amúgyis semmi közöd hozzá. És ha megbocsátasz megyek, mert vár a barátom, aki beteg.
-nem úszod meg ilyen könnyen.
-ne fenyegess, amúgyis kb 12 éves ha vagy és nincs semmi bizonyítékod.
-majd meglátjuk.
Hát ezt nem hiszem el. Ki lehet ez az idióta? Nem hiszem el. Gyorsan elmentem Anselhez.
-szia édes, dejó látni. De mibaj? Miért vagy ilyen ideges?
-képzeld ma suliba franciából dogát írtunk és Dylan is benne volt és felhívtam őt Skypeon az osztály előtt plusz pontokért és ezután mikor jöttem haza egy kis tizenéves letámadott, hogy az apja újságíró és hogy címlapra fogok kerülni Dylannel, mert hogy tuti együtt vagyunk, meg hogy meg fogom bánni. De elpofáztam neki, hogy legjobb barátok vagyunk és ennyi, de nem hitt nekem, meg mondtam, hogy te is itt vagy nekem, és most nemtudom mit csináljak.
-gyere nyugodj meg, nem lesz semmi, hívd föl Dylant, majd ő elintézi.
-hát nagyon remélem. Na de előbb beszéljünk rólad, hogy vagy? Jobban vagy már? Elég szarul nézel ki basszus.
-áh már kicsivel jobban vagyok.
-főzök neked egy teát, az jót tesz.
-édes vagy.
Miután főztem teát Anselnek, meg beszélgettem vele azután hazamentem és első dolgom az volt, hogy felhívjam Dylant.
-szia Dylan nagyon fontos ügyben kereslek segíts!
-mibaj Ash?
-képzeld mikor jöttem haza egy kis tizenéves letámadott, hogy az apja újságíró és hogy címlapra fogok kerülni veled, mert hogy tuti együtt vagyunk, meg hogy meg fogom bánni. De elpofáztam neki, hogy legjobb barátok vagyunk és ennyi, de nem hitt nekem, meg mondtam, hogy Ansellel járok és most nemtudom mit csináljak.
-ettől féltem, itt is megtaláltak, nem akartalak téged is belevinni ebbe, de innentől nagyon kell figylned, mert minden lépésünket követni fogja a sajtó és ahogy lát olyat, ami egy picit is félreérthető már megy is a címlapra.
-basszus ezt nem hiszem el. Mindegy nembaj, csak ugye Anselt ez nem fogja érinteni?
-nemtudom, szerintem nem. Megpróbálok intézkedni. De holnap semmiképpen se menj suilba.
-oké, de akkor érted hogy megyek ki?
-kiküldetek érted egy taxit és az elhoz a reptérre.
-oké.
Hát ez csúcs. Ez kellett nekem, újságírók hada. De legalább megúszom a sulit. Annyira sok volt nekem ez a nap, hogy inkább lefeküdtem aludni, mert tegnap úgysem aludtam semmit.
-szia. Neharagudj, hogy nem hívtalak tegnap, de nagyon későn értem haza.
-semmi baj, csak azért hívtalak, mert nem megyek ma suliba, mert bekaptam valami vírust.
-ó basszus, ha végeztem felmegyek hozzád.
-oké. Szia.
-szia.
Miután beszéltem Ansellel írtam egy SMS-t Dylannek.
⚪️szia Dyl. Na mizu? Sikeresen odaértél Londonba?
⚫️szia. Igen, most lett vége a megbeszélésnek, még csinálunk egy portfóliót utána meg Párizsba megyek, de kedden délután jövök vissza.
⚪️de kár, hogy nem jössz ma haza.:( hozz nekem valamit Londonból.
⚫️már vettem neked valamit.:) de nyugi kedden már jövök. Kijössz értem a reptérre?
⚪️attól függ, hogy délután mikor, mert 3-kor végzek suliba.
⚫️5-re ér be a gépem.
⚪️akkor szerintem ki tudok menni. De majd addig még beszélünk.
⚫️oké.
Annyira elmerültem a nagy SMS-ezésbe Dylannel, hogy majdnem elkéstem suliból. Mire beértem pont becsöngettek.
-Ash fáradtnak és elég nyúzottnak tűnsz. Tuti nem aludtál semmit. Mibaj? Ennyire rosszul fogadta a hírt Dylan?
-hát basszus nem fogod elhinni. Miután Ansellel csináltuk tudod azután elaludtunk és úgy volt, hogy 8 körül találkozok Dylannel, de elaludtam és 10-kor keltem fel és elmentem hozzá, de nem volt ott, mert elment a reptérre és nem vette fel a telefont és azt hittem, hogy megharagudott rám amiért nem hívtam meg ilyenek és kiderült, hogy csak azért hívott, hogy mondja, hogy nem fogunk tudni találkozni, mert Londonba kell utazni egy megbeszélésre és elmentem hozzá Trevorral a haverjával a reptérre és még épphogy sikerült elérni őt és fú. Szóval hajnalba értem haza, úgyhogy gondolhatod.
-azta, az meleg. Na és milyen volt? Mármint az.
-fú basszus nagyon jó volt.
Épphogy befejeztük a beszélgetést bejött Mr. Gebblar tanár úr a francia tanárunk.
-vegyétek elő a füzetet, röpdolgozat.
Uh basszus semmit sem tanultam. Hát ez nagyon szép lesz. Mikor kiosztotta a dolgozatokat és megláttam enyhén lesokkoltam ugyanis megláttam Dylan nevét. Ana rögtön meg is bökött.
-baszki Ash szólj a tanárnak, hogy ismered Dylant és hívd fel. Milyen menő lenne már.
-basszus ez atom ötlet.
Fogtam és felnyújtottam a kezem.
-mondja Miss Jones.
-Mr. Gebblar csak azt szeretném mondani, hogy maga állította össze a feladatlapot?
-igen. Miért kérdi?
-csupán azért, mert akkor maga ismeri Dylan Greenwald-ot.
-igen ismerem, ki ne ismerné, elég híres model, de nem értem mire akarsz kilyukadni.
-csupán arra szeretnék, hogy a legjobb barátom Dyl és, hogy kaphatnék e plusz pontokat ha felhívom őt most Skypeon.
-ugyan Miss Jones ne nevettessen, ugye ezt maga sem gondolhatja komolyan. Kizárt, hogy ismeri.
-adjon egy esélyt.
-rendben, akkor mindenki leteszi a tollát és nem ír semmit.
Kimentem a teremből és felhívtam Dylant. Hallottam, hogy egész osztály hallgatózott.
-szia Ash na mizu?
-szia ahh dejó, hogy felvetted, ráérsz kb 10 percre?
-neked bármeddig ráérek.
-na szóval az van, hogy francia órám van és dolgozatot írunk és a te neved volt benne az egyik feladatba és mondtam a tanáromnak, hogy ha el tudom érni, hogy Skypeolj velem az osztály előtt, akkor adjon nekem plusz pontokat, és azt mondta, hogy nem hisz nekem, mert hogy tuti nem ismerlek, de ha bebizonyítom, akkor kapok plusz pontokat. Na benne vagy?
-benne, persze.
-na akkor mindjárt bemegyek a terembe és hívlak.
-oké.
Úristen dejó, hogy belement.
-na beszéltél vele? -kérdezte cinikusan.
-igen. És véletlenül épp van pár perce, mert amúgy Londonban van egy megbeszélésen.
Miután ezt elmondtam felhívtam Dylt. A szívem a torkomban dobogott. Mikor felvette a Skypeot Dylan és megjelent a képe a kivetítőn mindenkinek elállt a szava.
-szia Ash édes, szóval ők az osztálytársaid. Sziasztok én Dylan vagyok és Ash mondta, hogy benne vagyok a dogátokba. Na mizu? Van pár percem kérdezhettek nyugodtan, mert ittvagyok Londonban a reptéren, most megyek Párizsba.
Az egész osztály el volt ájulva és kérdezgetett tőle, majd utána elköszöntünk egymástól.
-na viszont nekem most mennem kell, Ash téged majd még hívlak, hogy akkor mikor végzek, a többieknek meg je vous souhaite du succès (sok sikert) a dogához.
Hát ez nagyon atom volt.
-nos Miss Jones ezt nem gondoltam volna.
-hát Mr. Gebblar mostmár ön is látja, hogy jobb lenne, ha nem kételkedne bennem, mert elég jó kapcsolataim vannak.
-rendben, amit ígértem betartom és most, hogy már csak 10 perc van az órából nem írjuk meg a dolgozatot.
-köszönöm.
Ahogy végeztem a suliba és mentem haza fel is hívtam Dylant.
-szia Dyl. Ráérsz megint?
-szia Ash, persze mondd.
-csak annyi, hogy köszi mindent, cuki vagy.
-ugyan semmiség.
-amúgy van egy meglepetésem számodra ha hazajössz.
-és mi az a meglepetés?
-az titok haha nem szeded ki belőlem.
-hát jó, amúgy nekem is van egy meglepetésem számodra.
-és neked milyen meglepetésed van számomra?
-titok, ha te sem mondod el, akkor énsem.
-na ez jogos. Na de most leraklak, mert fel kell hívnom Anselt, mert beteg szegény.
-üzenem neki, hogy jobbuljon.
-átadom neki. Szia.
-szia.
Mikor leraktam láttam, hogy egy csaj követ és le akar szólítani.
-öhm szia. Szeretnél valamit?
-szia. Semmi, csak azt szeretném kérdezni, hogy te hogyhogy ismered Dylan Greenwaldot?
-gyerekkori legjobb barátom, szinte olyan mint, ha a bátyám lenne.
-de jó neked. Annyira mázlista vagy. Megadod a telefonszámát?
-figyelj azt sem tudom, hogy ki vagy és nem hiszem, hogy Dyl örülne neki, ha mindenféle idegennek megadnám a számát. Bocsi.
-hát jó, így is játszhatunk, ha nem adod meg rádküldöm a paparazzikat és címlapra kerülsz, hogy együtt vagytok Dylannel. Újságíró az apám. Kihallgattak a beszélgetéseteket, nem vagyok hülye, tudom, hogy van köztetek valami.
-édes drága akárki, tudod nekem van barátom és őt szeretem mindennél jobban. Dylan, mint már mondtam, a legjobb haverom. Ennyi. És amúgyis semmi közöd hozzá. És ha megbocsátasz megyek, mert vár a barátom, aki beteg.
-nem úszod meg ilyen könnyen.
-ne fenyegess, amúgyis kb 12 éves ha vagy és nincs semmi bizonyítékod.
-majd meglátjuk.
Hát ezt nem hiszem el. Ki lehet ez az idióta? Nem hiszem el. Gyorsan elmentem Anselhez.
-szia édes, dejó látni. De mibaj? Miért vagy ilyen ideges?
-képzeld ma suliba franciából dogát írtunk és Dylan is benne volt és felhívtam őt Skypeon az osztály előtt plusz pontokért és ezután mikor jöttem haza egy kis tizenéves letámadott, hogy az apja újságíró és hogy címlapra fogok kerülni Dylannel, mert hogy tuti együtt vagyunk, meg hogy meg fogom bánni. De elpofáztam neki, hogy legjobb barátok vagyunk és ennyi, de nem hitt nekem, meg mondtam, hogy te is itt vagy nekem, és most nemtudom mit csináljak.
-gyere nyugodj meg, nem lesz semmi, hívd föl Dylant, majd ő elintézi.
-hát nagyon remélem. Na de előbb beszéljünk rólad, hogy vagy? Jobban vagy már? Elég szarul nézel ki basszus.
-áh már kicsivel jobban vagyok.
-főzök neked egy teát, az jót tesz.
-édes vagy.
Miután főztem teát Anselnek, meg beszélgettem vele azután hazamentem és első dolgom az volt, hogy felhívjam Dylant.
-szia Dylan nagyon fontos ügyben kereslek segíts!
-mibaj Ash?
-képzeld mikor jöttem haza egy kis tizenéves letámadott, hogy az apja újságíró és hogy címlapra fogok kerülni veled, mert hogy tuti együtt vagyunk, meg hogy meg fogom bánni. De elpofáztam neki, hogy legjobb barátok vagyunk és ennyi, de nem hitt nekem, meg mondtam, hogy Ansellel járok és most nemtudom mit csináljak.
-ettől féltem, itt is megtaláltak, nem akartalak téged is belevinni ebbe, de innentől nagyon kell figylned, mert minden lépésünket követni fogja a sajtó és ahogy lát olyat, ami egy picit is félreérthető már megy is a címlapra.
-basszus ezt nem hiszem el. Mindegy nembaj, csak ugye Anselt ez nem fogja érinteni?
-nemtudom, szerintem nem. Megpróbálok intézkedni. De holnap semmiképpen se menj suilba.
-oké, de akkor érted hogy megyek ki?
-kiküldetek érted egy taxit és az elhoz a reptérre.
-oké.
Hát ez csúcs. Ez kellett nekem, újságírók hada. De legalább megúszom a sulit. Annyira sok volt nekem ez a nap, hogy inkább lefeküdtem aludni, mert tegnap úgysem aludtam semmit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése