2015. április 8., szerda

Chapter 4

Felrohantam a szobámba, annyira lihegtem, hogy majd kiköptem a tüdőmet. Felhívtam Anat, hogy elújságoljam neki a hírt.
-Ana, Ana, Ana, Ana, Ana úristen nem fogod elhinni, hallod azonnal át kell jönnöd.
-miért, baj van? Megyek máris.
Nem telt el 10 perc se, és Ana már meg is érkezett.
-na mibaj Ash? Siettem, ahogy csak tudtam.
-én és Ansel összejöttünk, el tudod ezt hinni? És meg is csókoltuk egymást és annyira jó volt, hogy nem hiszem el, és nem kapok levegőt, ja és az őszi sulibálra is elhívott.
-úrsiten Ash annyira örülök, végre. De, hogy volt? Mesélj el minden apró részletet.
Elmeséltem, neki minden apró részletet.
-hát ez nem semmi Ash, de nem gondoltam volna, hogy el mersz menni megvárni őt, azt meg, hogy hagyd, hogy megcsókoljon, azt végképpen nem.
-ugye? Nagyon durva. De annyira örülök.
Ezt a meghitt beszélgetésünket egy csöngetésre zavarta meg, és hát ki más lett volna az, mint Ansel.
-sziasztok, láttam az ablakból, ahogy ugrándoztok és gondoltam átjövök, hogy énis halljam, hogy mit beszéltek rólam.
-ugyan Ansel, nem rólad beszéltünk amúgy is, most esett le, hogy te kukkoltál, és ezért meg kell, hogy majd büntesselek.
-ha olyan büntetést szánsz nekem, amilyenre gondolok, akkor többet fogok kukkolni. És amúgy is, a barátnőm vagy, szóval még szép, hogy kukkoltalak.
-szerintem egyre gondolunk. Ha érted mire célzok.
-na ti szerelmes pár, szerintem én akkor most magatokra hagylak titeket, úgyis Ash már mindent elmondott, szóval majd dumálunk, aztán ne rosszalkodjatok.
-ugyan, mi soha.
Ah de jó, hogy elment Ana, jó imádom őt de most pont jókor kapcsolt.
-na akkor most, hogy így kettesben maradtunk behajtod a büntetést?
-attól függ, hogy te milyen büntetésre gondolsz.
-tudod te azt.
-sajnos tudom, de nem lehet, mert a szüleim ha hazajönnek és rajtakapnak minket, akkor életem végéig lőttek a szabadságnak.
-min kapnának rajta? Te arra gondoltál?
-miért, te nem? Ú basszus, na ez most így ciki.
-dehogy ciki, bevallom, énis arra gondoltam, de van még időnk.
-szerintem most hanyagoljuk ezt, mert mindegy inkább csak gyere bújj ide hozzám.
-na ez egy jó ötlet.
-ittalszol ma? Mehetnénk együtt suliba.
-szüleid nem fognak szólni? Gyere inkább te át hozzám.
-tényleg,ez jobb ötlet, mondom nekik, hogy Ananál alszok, és majd ő fedez, mert a szülei nincsenek itthon.
-király.
-na akkor menj haza, gyorsan összeszedem pár cuccom és megyek utánad.
-várlak, siess.
Najó ez volt életem legkínosabb beszélgetése, nem is tudom, hogy miért gondoltam egyből a szexre, tipikus Ana, büszke lehet rám, haha. De basszus mit vegyek föl? Csak nyomi felvállalhatatlan pizsamáim vannak és ha a abban meglát Ansel, akkor tuti végem. Azthiszem a hálóing lesz a legjobb megoldás. Gyorsan összepakoltam, és elindultam, de előtte belebotlottam anyuba.
-akkor Ananál alszol ma?
-igen.
-rendben, akkor suliba is együtt mentek?
-aha.
-oké vigyázzatok magatokra.
-igyekszünk.
Fú basszus ha tudná, hogy Anselhez megyek szerintem megölne. De nembaj, nem kell neki mindenről tudnia. Fogtam magam és átfutottam Anselhez, hogy senki se vegye észre. Bár olyan sötét volt, hogy fölösleges volt sietnem, mert senki sem láthatott meg.
-végre ittvagy. Azthittem már sosem jössz.
-még anyuval beszéltem, de siettem hozzád.
-nem buktál le?
-szerinted ha lebuktam volna, itt lennék volna?
-szerintem akkor is megoldottad volna.
-na ebben igazad van, na de beszélgessünk már egy kicsit, holnap után bál, és akkor tuti velem akarsz menni?
-Ash, ha nem veled, akkor ki mással mennék?
-jaj, de nemtudom, nekem ez annyira nemtudom, mármint, hogy te vagy a suli legmenőbb sráca, mindenki ismer, én meg örülök, ha a portás felismer.
-ne érdekeljen.
-de érdekel, mert miért pont én? Miért?
-mert szeretlek és kész. És ahogy megvártál a suli előtt, láttam a szemedben a tűzt, és akkor eldöntöttem, hogy kellesz nekem. Ha nem lettél volna olyan félős, és nem siettél volna el akkor, amikor átjöttetek vacsorázni, már akkor megcsókoltalak volna.
-hű várj nekem ez sok, tudod mit? Inkább csak gyere feküdjünk le és bújj hozzám.
Már megint olyan heves csókcsatába kezdtünk, hogy azthittem, hogy elájulok, bár ezt egy csöngetés megzavarta.
-ki lehet az?
-várj, kinézek az ablakon.
-oké.
-tippelj ki az... Camille az, kérlek hagy nyissak neki ajtót.
-nyugodtan, és küldd el a fenébe.
Fogtam magamra vettem egy köntöst, mintha épp most szexeltünk volna Ansellel és kinyitottam az ajtót.
-Camille micsoda meglepetés, mit keresel itt?
-ezt énis kérdezhetném tőled.
-nem látszik édes, épp most zavartál meg valamit Ansel és köztem.
Ebben a pillanatban Ansel egy szál alsógatyába lejött és megölelt.
-Camille mit szeretnél?
-hát tudod Ansel mostmár semmit, látom dolgotok van. De egy kérdésem lenne mégis, Ashleyhez, anyukád tudja, hogy ittvagy?
-ne merd Camille.
-késő, meg fogom tenni és nem tehetsz ellene semmit.
-kérlek Camille ne csináld.
-na mostmár nem vagy olyan nagymenő?
-tudodmit? Csinálj amit akarsz, nem tarthatsz távol Anseltől.
-jó, nem szólok anyudnak de majd rájössz, hogy milyen is valójában Ansel, én már voltam vele tudom milyen, nem kell bemutatni.
-miről beszélsz?
-mindegy, majd rájössz, de én előre szóltam. További jó szórakozást, sziasztok.
Hát ez szuper, miről beszélhetett Camille? Most az egyszer azt láttam benne, hogy őszinte. Azthiszem haza kell mennem, vagy ha nem is haza, akkor Anahoz.
-Ansel figyelj miről beszélt Camille?
-semmiről, ő nem tud semmit, csak össze vissza beszél. Ne hallgass rá.
-valóban? Akkor miért dobog úgy a szíved, hogy majd kiesik a helyéről, csak nem ideges vagy?
-de ideges vagyok, mert olyan dolgot hozott fel, ami már régen volt.
-szóval tényleg volt valami, hát ez csodálatos, és akkor most lennél szíves beszámolni róla, vagy elmegyek és itthagylak és vége.
-vége? Komolyan te akarsz engem kidobni? Egy botlás miatt?
-de én semmit sem tudok arról a rohadt botlásodról és már elegem van, hogy nem vagy velem őszinte.
-jó, ha tudni akarod elmondom. Camille még anno azért szakított velem, mert megcsaltam a töri tanárommal.
-micsoda? Najó figyelj én nem vagyok kíváncsi a részletekre és elegem van, szóval elmegyek és itt vége, nem fog ez nekem menni.
-csinálj amit akarsz, de rá fogsz jönni, hogy hibáztál, megváltoztam, régen volt.
-régen? Ansel 17 vagy a rohadt életbe mégis mikor volt akkor? 10 évesen?
-majdnem, 14.
-najó szerintem itt hagyjuk abba ne veszekedjünk, lenyugodtam, és amúgy is lényegtelen, nem is tudom miért kaptam fel a vizet. Jó, mondjuk jogosan, de akkor is. Még csak ma jöttünk össze, ne rontsuk már el.
-neharagudj, innentől őszinte leszek veled.
-ajánlom is, na de gyere, menjünk aludni, mert holnap suli és nem akarok fáradt lenni.
-rendben aludjunk, ha akarod alhatok a kanapén.
-hát most legszívesebben azt mondanám, hogy aludj ott, de áh fenébe is veled Ansel gyere ide.
Ahogy lefeküdtünk Ansel 10 perc múlva már aludt is, viszont én egyre csak őt néztem és járt az agyam. Nem is tudom valójában, hogy mit érzek. Igazi szerelem vagy csak egy hirtelen fellángolás?!? Mivan ha elmúlik? Nem akarom Anselt összetörni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése