2015. április 8., szerda

Chapter 11

Másnap reggel mikor felkeltem láttam, hogy Ana hívott. Tuti aggódik, hogy miért nem mentem suliba. Azta neki nem is mondtam mi volt, szóval gyorsan fel is hívtam.
-szia Ana.
-Ash mi van veled? Miért nem jöttél suliba?
-Ana ne mondd ki a nevem sehol publikusan, mert rám álltak az újságírók.
-micsoda?
-tegnap egy kis tizenéves letámadott, hogy az apja újságíró és hogy rá fognak jönni és be fogják tudni bizonyítani, hogy úgyis együtt vagyok Dylannel és mondta Dyl, hogy ne menjek sehova, mert minden lépésünket követik és ha bármi olyat látnak, ami félreérthető, akkor címlapra kerülünk.
-azta rohadt. Ez nagyon durva úristen.
-szóval lehet, hogy téged is le fognak támadni, vagy kérdezgetni rólam, de semmit se mondj nekik oké?
-semmit, ígérem.
-ah köszi. Basszus amúgy ez hiányzott nekem komolyan. Elegem van.
-nyugi, nem lesz semmi. Pár nap vagy hét és lecseng a dolog.
-hát remélem.
Na most, hogy nem szabad suliba mennem átmentem Anselhez.
-szia. Mivel rám vannak állva a paparazzik ezért mondta Dylan, hogy nem kéne suliba mennem ezért gondoltam, hogy átjövök téged boldogítani.
-haha jól tetted.
-jobban vagy már?
-aha, sokkal. Jót tett a teád.
-haha látod mondtam, hogy csodát tesz. Viszont majd 3-kor le kell lépnem, mert fél 4-re jön értem a taxi és az visz ki Dylanhez, mert megígértem neki, hogy kimegyek érte a reptérre.z
-oké, de vigyázzatok, ne csináljátok olyat, ami félreérthető.
-nyugi semmi olyat.
-oké.
Miután hazamentem még gyorsan átöltöztem és már meg is jött a taxi. Elindultunk és kb 1 óra alatt ki is értünk a reptérre. Eljöhetett volna értem Trevor is. Vele legalább tudtam volna beszélgetni, de sajnos ő most nincs itthon. Mikor bementem a reptérre bevallom őszintén eléggé féltem. Ránéztem a nagy kivetítőre és láttam, hogy Dylan gépe leszállt. 10 perc múlva már láttam is ahogy jön ki a terminálból. Fogtam és a nyakába ugrottam.
-szia. Jaj de vártalak már. De basszus mi ez a haj? Szőke?
-muszáj volt, nem akartam, hogy felismerjenek. Ennyire gáz?
-csak egy kicsit. Nem vészes. Najó de, nagyon. De nembaj még ígyis bejössz haha.
-ez a lényeg.
-ahh amúgy olyan jó, hogy végre ittvagy, már elegem van ebből a paparazzis szarokból.
-jaj tudom, de mostmár itt vagyok. Nyugi, megoldjuk.
-köszi.
-ja és itt a meglepetésed.
Odaadott egy hógömböt.
-úristen Dylan köszönöm. Annyira édes vagy.
-látod így mostmár neked is van egy hógömböd tőlem.
Fogtam és egy nagy puszit nyomtam az arcára.
-basszus ajj ezt nem itt kellett volna.
-nyugi szerintem senki nem látta, meg amúgyis, nem hiszem, hogy így felismernek. És nem is tudják, hogy ma jövök.
-huh akkor jó. Na de gyere menjünk.
Viszont balszerencsénkre mikor odaértünk Dyl házához egy csapat újságíró fogadott minket.
-maradj a kocsiba.
-késő. Megláttak.
-elintézem.
Fogta Dylan és eltörte az egyik újságíró kameráját. Nagyon durva volt. Mikor mindenki felszívódott Dylan újra beszállt a kocsiba.
-figyelj, ide tud érted jönni Ansel?
-felhívom. Amúgy a meglepetésem ott van a szobádba. Remélem örülni fogsz neki.
Gyorsan fel is hívtam Anselt, hogy mentsen meg haha.
-édes, figyi ide tudsz értem jönni Dylanhez, mert ha az a kocsi visz haza amivel Dylannel jöttünk, akkor megtudják, hogy hol lakok.
-persze mindjárt megyek érted nyugi.
Pár perc múlva ide is ért értem Ansel.
-ahh köszi, hogy idejöttél.
-ugyan. Na és most hova menjünk?
-fogalmam sincs.
-gyere menjünk el Anahoz.
-oké. Hátha nála nem keresnek.
Elmentünk Anahoz és szerencsére az úton nem találkoztunk senkivel.
-szia Ana ahh dejó, hogy itthon vagy. Itt aludhatok nálad?
-persze de miaz?
-áh nem tudok hazamenni, mert akkor rájönnek, hogy hol lakok?
-amúgy kérdezősködtek a suliba?
-igen, de nem mondtam semmit.
-dejó. Köszi.
-na akkor én megyek is, mert még elég szarul vagyok, ha bármi van hívj nyugodtan Ash és akkor jövök.
-oké.
Ajj remélem itt már nem fognak rámtalálni az újságírók. Tényleg fel is kéne gyorsan hívnom Dylant, hogy akkor holnap menjek e suliba vagy mi legyen.
-szia. sikeresen ideértem Anahoz, remélem itt nem fognak keresni, de amúgy azért kerestelek, mert azt akartam kérdezni, hogy holnap menjek suliba? vagy maradjak még?
-fúú szerintem menj, legalábbis így nem lenne olyan feltűnő, mert ha most nem mész hetekig, akkor azt fogják hinni, hogy tényleg azért nem mész suliba, mert együtt vagy velem.
-oké, akkor elmegyek.
-beszélek majd a tanáraiddal, hogy ne kérjék a héten számon tőled az anyagokat, mert ilyen állapotba nem tudsz tanulni.
-oké köszi.
-amúgy el is felejtettem, köszönöm az ajándékot, nagyon tetszik.
-örülök, hogy tetszik. Sokat dolgoztam vele.
-elhiszem, de basszus amúgy te is elmehetél paparazzinak ha ilyen képeket csinálsz haha.
-kitudja, még meggondolom és akkor majd olyan benfentes képekhez juttatom hozzá az újságokat amivel egy csomó pénzt kereshetek. ez nem is rossz ötlet. Najó nem.
-viszont most megyek, mert Trevor is megjött. Hívj bármi van.
-oké. szia. puszilom Trevort.
-átadom.
Miután beszéltem Dylannel Ana jól kifaggatott.
-na mesélj, mi volt?
-áh semmi csak képzeld, mikor jöttünk haza Dyalnnel a reptérről, akkor a házánál már egy csomó paparazzi állt és Dyl az egyiknek a kameráját össze is törte. szóval gondolhatod. De már eléggé elegünk van ebből az egészből.
-azta az durva.
-gondolhatod. na de majd lecseng ez az egész.. Legalábbis remélem.
-nyugi nem lesz semmi. De amúgy szereted? Megér neked ennyit ez az egész? Mármint, hogy ha szakítanál Ansellel és felvállalnátok Dylannel, hogy együtt vagytok, akkor békén hagynának.
-tudom, sokszor elgondolkodtam már ezen, de én szeretem Anselt. De Dylant is.
-hát nemtudom, majd lesz valahogy.
Amíg Ananál voltam kihasználtuk, hogy együtt vagyunk és megnéztünk pár csajos filmet, majd mikor már teljesen elfáradtunk elmentünk aludni. Másnap reggel mikor felkeltem nagyon izgultam. Láttam, hogy hívott Dyl, úgyhogy felhívtam.
-szia.
-jóreggelt. Csak azért hívtalak, hogy értetek küldöm Trevort és majd ő elvisz titeket suliba.
-oké , köszi. Mikorra ér ide?
-már nálatok van elvileg, vagyis Ananál, úgyhogy készülődjetek.
-oké 5 perc és készen vagyunk.
Gyorsan még megfésülködtem, meg felhúztam a cipőm és elindultunk a kocsihoz.
-szia Trevor mizu? Ja amúgy ő itt Ana.
-sziasztok. Áh hallod kivagyok, ma is már reggelről az újságírók ott álltak az ajtó előtt.
-fúú az elég gáz. És Dyl jól van?
-ja jól van, de amúgy az a haj neki borzasztó.
-miért milyen a haja? -szólt közbe Ana.
-szőke lett csak azért, hogy ne ismerjék föl, de mivel így is megismerték ezért majd mondom neki, hogy legyen újra barna. Vagy ha mindenképpen mást akar, akkor fekete.
-azta, kiváncsi vagyok milyen lehet úgy.
-majd megnézed, suli után mondom neki, hogy jöjjön ide hozzád aztán majd megnézed.
-oké.
-na csajok ideértünk.
-köszi Trevor. Majd írok ha végeztünk.
-oké. Sziasztok.
-szia.
Miután kiszálltunk a kocsiból Ana rögtön szóvá tette, hogy Trevor milyen édes.
-hallod Ash, ez a Trevor gyerek annyira helyes. Rámászhatok?
-gondoltam, hogy bejön majd. Amúgy ja szerintem rámászhatsz, mert nagyon cuki.
-juj dejó.
-majd leszervezek vele neked egy talit.
-köszi, ari vagy.
Mikor beértünk az osztályterembe az egész osztály úgy nézett ránk, legfőképpen rám, mintha nem láttak volna még fehér embert, majd Ana valaki kezéből kirántott egy újságot, amiben egy olyan dolog szerepelt, amire nem számítottam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése